Férgek világa. HARMADIK ALTŐRZS: Gyűrűtlenférgek (Amera) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
Általános jellemzés. Írta: Dr. Gelei József A Bütschli és Kükenthal nyomán ide együvé foglalt állatok legközönségesebb képviselői, minők az örvényférgek, fonálférgek és kerekesférgek, egymástól első tekintetre oly nagymértékben különböznek, hogy szinte lehetetlennek látszik ezeknek egy csoportba való összefoglalása.
HARMADIK ALTŐRZS: Gyűrűtlenférgek (Amera) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
Mégis testük szelvénytelen volta, idegrendszerüknek egy, az egész testet bevonó idegszövedékre való visszavezethetősége, különösen pedig kiválasztószervüknek lángsejtes alkata, továbbá igazi coelomaüregnek hiánya s ezzel kapcsolatban a csíraszerv zsák- vagy tömlőszerű alakja, mindezek együtt elég közös bélyeget szolgáltatnak ahhoz, hogy az egyébként is örvényféregszerű ősökre visszavezethető állatokat egyazon altörzsbe foglaljuk össze.
Ide a férgeknek jellegzetesen víziéletmódot folytató alakjai tartoznak. Csak kevés vált közülük szárazföldi lénnyé.
Kevés köztük a növényevő is, hanem sokkal inkább húsevők, illetőleg ragadozók, aminek az a következménye, hogy egész rendeket kitevő csoportok váltak élősködőkké.
Navigációs menü
Az emberre nézve a gerinctelen állatok világában az ízeltlábúakon kívül ezeknek van legnagyobb jelentőségük. Egyesek, mint a fonál- métely- és galandférgek, vagy egyenesen ártanak az embernek, mint betegségokozók, vagy pediglen közvetve veszedelmesek azáltal, hogy az ember gazdasági állatait és termékeit leírhatatlan mennyiségben pusztítják.
Az örvényférgek férgek világa különlegesen a kerekesférgek pedig hasznukkal a vízgazdaság, a haltenyésztés terén játszanak igen jelentős szerepet. A fönnebb mondottakra való tekintettel az állatok alkatáról összefoglalólag is szólhatunk pár szót.
A test férgek világa általános féregalkatnak megfelelőleg többé-kevésbbé hosszában megnyúlt. A szájnyílás rendszerint a mellső, a végbélnyílás pedig, mely csak a laposférgekben hiányzik, a hátulsó testvégen van. Mindig találunk előbelet, amely külbőri: ektodermális származású.
A voltaképpeni emésztőszakasz, a középbél entodermális keletű. A magasabbrendűeknek külbőri származású végbele vagy kloákája van.
Az előbél különleges szakasz az izmos nyeldeklő vagy pharynx.
- Tabletták az összes típusú férgektől
- Уличные проститутки искали клиентов у дверей одного из клубов.
A bél és a bőr között igazi testüregre, melyet peritoneális hám bélelne, nem férgek világa. Éppen azért az idetartozó állatokat sokan a coelomátlanok csoportjának nevezik. A coeloma helyén az alsóbbrendűekben ugyanolyan kötőszövet: parenchyma képződik, mint aminővel a bordásmedúzákban ismerkedünk meg, ilyenek a parenchymás laposférgek.
Mi mozog a maszkokban???
A magasabbrendűekben a parenchyma helyét résrendszer tölti ki, mely testnedvvel van telítve. Ennek a testnedvnek a test alakja, tartása és feszessége tekintetében igen nagy jelentősége van.
A test ezen kétféle alkata közül elsődleges a parenchymatikus és másodlagos a résrendszeres, úgynevezett schyzocöliás állapot.
Gelei József. A magyar olvasóközönséget ezek a csodálatos alakú és túlnyomórészt a tenger vizében élő férgek a múltban nem igen érdekelhették, mivel az európai édesvizekben található kevés fajból hazánk területéről egyetlen sem volt ismeretes. Gelei azonban ban hazánkban három helyen mutatta ki ezt a rejtett életmódot élő állatot. Az első lelőhely a Balaton északi partja, a régi Révfülöp-i hidrobiológiai állomás volt, itt talált Gelei nagyobb számban állatokat a vízpart sekély vizétől lepett kövei alatt, másrészt pedig nemsokára Szegeden, a Tisza folyó medréből kövekről, illetőleg fürdőcölöpökről behozott kaparékban kapott, részben kifejlett, részben pedig igen nagyszámú fiatal példányt.
A férgek világa kiképződő résrendszer egyúttal a nedvkeringést is lehetővé teszi. Megjegyezzük azonban, hogy a parenchymás állatok között egyik rendben, nevezetesen a zsinórférgekben valóságos vérérrendszer is alakult ki.
A gyűrűzetlen férgek legjelentősebb egybefoglaló kapcsa a kiválasztórendszer. Ez az úgynevezett protonephridiáis typusnak felel meg, melynek legfontosabb képviselői éppen az amerás férgek.
Brehm Alfréd; Átdolgozta Rapaics Raymund
A protonephridium egymás végében sorakozó egyetlen sejtsor belsejében képződött ú. A csatornák fa módjára elágazhatnak, vagy hurkolatosan felgomolyodnak. A csövecskék belső végükön zártak. A cső űrterébe átszivárgott nedveket a legegyszerűbb fokon csillók mozgatják, melyek a cső belsejében egyenletesen vannak elosztva.
Ezt a különben ritka állapotot a legtöbb állatban fölváltja a folyadékmozgatásnak az a magasabbrendű módja, hogy a csillók a csatornácskák végére hosszú, lobogó pamatban, az ú. Mivel a lobogó pamat közelében, a tölcsér szájadékát befedő protoplazmában rendszerint sejtmagot találunk, ezért a protonephridiális kiválasztórendszernek végsejtjeit lángsejtekként szoktuk megkülönböztetni 5.
Lángsejt a Phaenocora unipunctata Oerstd. A legalsóbbrendű gyűrűzetlen férgek ugyanis tengerlakók. Ezeknek még semmi protonephridiális rendszerük nincsen.
Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok. A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek. Amint erre nevük is utal, a szélesen oválistól a megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított. Kültakarójuk epidermisz elsődlegesen csillós, de az élősködő fajoké másodlagosan csillótlan, szinciciális szerkezetűúgynevezett neodermisszé egyszerűsödött Bevezetés.
Ezek teste éppen olyan mértékben sós, mint a tengeré s így nincsenek annak a veszedelemnek kitéve, hogy a tengervíz szüntelen benyomuljon a férgek világa, azt felpuffassza és szétrepessze; ezekről tudományosan azt mondjuk, hogy testük egyenlőnyomású, izotonikus a tenger vizével.
Az édesvízbe kivándorolt és ott különböző irányban megváltozott alakok testük sótartalmát megőrizték, ezzel azonban magukat annak az állandó veszélynek legyen kenőcs férgek ellen ki, hogy az édesvíz testüknek vízáteresztő külső hártyáján szüntelen behatol a testbe s annak sóit egyfelől kilúgozza, másfelől pediglen az állatokat felrepeszti.
Az elárasztásnak ettől a szüntelen veszedelmétől mentesíti, mint valami mentő szivattyú, az állatokat a protonephridiális készülék. Annak csillós bélése, vagy lángsejtes motorikus végkészüléke azért lobog örökösen, amiért a Véglények lüktető hólyagja is szüntelen lüktet, nevezetesen, hogy a testből a fölösleges vizet állandóan kiszivattyúzza. A protonephridiális rendszernek ezt a jelentőségét különlegesen azok a magasabbrendű amerás férgek igazolják, melyek túlnyomórészt édesvíziek, egyes rokonaik azonban tengerben is élnek, mert ez utóbbiaknak nincs kiválasztórendszerük.
Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe?
Ehhez azonban azt kell megjegyeznünk, hogy a fonálférgek különleges életmódjuk folytán igen módosult lények, másfelől pediglen azt, hogy vastag, tömött kutikulájuk mentesíti a környező víz hatásaitól. A kiválasztó rendszerről még két nevezetes jelenséget kell feljegyeznünk. Az egyik az, hogy az örvényférgek Rhynchomesostoma nemzetségében a protonephridiumok az ivarnyílásba torkolnak s így a húgyivari készülék együttessége első kezdeteiben már a mi alsórendű férgeinkben nyilatkozik.
Sőt a kloaka képződésére is találunk már példát a kerekesférgekben.
Tartalomjegyzék
A másik jelenség pedig, amiről meg kell emlékeznünk, a zsinórférgekben a vérérrendszer és kiválasztórendszer összefüggése. A magasabbrendű állatokban azt tapasztaljuk, hogy a vérerek hatolnak be a vesébe és teremtik meg az anyagforgalom és a kiválasztás szerve között a szoros kapcsolatot, férgek világa azonban fordítva, a lángsejtes csövek fonják körül a véreret és maguk mennek így el a gyüledékfuvarozó rendszerhez.
A gyűrűtlenférgek idegrendszere a test hosszában futó hosszanti törzsekből s a mellső testvégen kialakuló dúcpárból képződik. Az egyszerűbb formákban számos hosszanti ideggel találkozunk, s ezért a magasabbrendűekben azt az állapotot, hogy ott csak két ideg fut le, a fejlettebb felsőbbrendű jelenségnek minősítik. Az érzékszervek közül általánosan elterjedtnek kell tekintenünk a tapintósörtékkel ellátott s magánosan fellépő, a testen rendszerint egyenletesen elszórt tapintósejteket.
Ezek a mellső testvégen rendszerint nagyobb számban fejlődnek, mint a test egyéb részein. Általános jelenség az is, hogy a mellső testvégen és pediglen rendszerint oldalt vegyiérzékszerv képződik.
Ez a vegyiérzékszerv, mint szaglószerv már itt, az egész féreghajto nemetul jellemző gödörszerű, vagy csatornaszerű mélyedést formál s mivel az agydúccal közvetlen kapcsolatban van, ezért agyszervnek, vagy cerebrális orgánumnak is nevezik. Mindössze a minden tekintetben legegyszerűbb szervezetűnek tartott s a tenger vizében élő bélüregnélküli örvényférgekben, az ú.
Acoelákban férgek világa ilyen szervet. A búvárok nem tudtak még egyöntetűen megállapodni abban, hogy a gyűrűzetlenférgeket hogyan származtassák le valamely közös ősből.
Azzal a tudományos áramlattal szemben, hogy az örvényférgek közül a Polycladidákat tekintsük legegyszerűbb lényeknek s így a bordásmedúzákból származtassuk az örvényférgeket, újabban mindinkább hódít az a felfogás, hogy bizonyos egyenesbelű örvényférgek, melyek a Graffilidákhoz voltak hasonlóak, az a közös őstörzs, melyből egyfelől az Acoleákon keresztül a laposférgek, másfelől pediglen mind a kerekesférgek, mind pediglen a fonalférgek leszármaztak volna.
Ez a graffilidaszerű közös ős a Gastrotrichákat is egészen símán kapcsolja be az Amera közös altörzsbe.
